Képeslapkészítés világnapja - 2010. október 2.

A Képeslapkészítés világnapja alkalmából a scrapbook.hu "játékot" hirdetett. Az SOS Gyermekfalu kis lakóinak segíthetünk néhány képeslap elkészítésével, amit a Lányok majd eljuttatnak a gyerekeknek, akik ezekkel a képeslapokkal a szeretteiket köszöntik.

Több sem kellett nekem, amikor olvastam a felhívást. Ha valami, hát ez aztán igazán nekem való feladat: imádok képeslapot készíteni.

Remélem, a gyerekeknek is tetszik majd. :)

Felhasznált anyagok:
papír: Marpa Jansen, BG - Capella (Venetian - mintás, Bravo! - rózsaszín)
miltonkapocs: BG - Capella
virágok: Prima
lyukasztó: levél lyukasztó, Martha Stewart bordűrlyukasztó
tinta: Pretty Color - brown, Memento - rich cocoa
egyéb: Viva gyöngytoll, szatén szalag, varrás

Felhasznált anyagok:
papír: Rives design karton (alap), Bo Bunny - Jazmyne Glitter kollekció (Jazmyne Symmetry - alap, Jazmyne Wellspring - virág, Jazmyne Twilight - levél)
tinta: Pretty Color- barna, Memento - rich cocoa
egyéb: Viva gyöngytoll, szalag, csipkeszalag-szegély, varrás

Levendula - minden mennyiségben

Nem tudom megunni a levendulát. Vettem 4 csokorral, lemorzsoltam a virágát, és amíg tart, addig megtöltök vele mindent, amit csak lehet. :)

Mostanában a másik kedvencem a barna-bézs színvilág. A kettő kombinációjából született ez a darab:

Szárnyakat is varrtam. Vajon mi van a belsejében? Az egyik az ágyam felett lóg, a másikat pedig autóillatosító céljára használom. Bevált. :)

Ezek készültek a hétvégén, és 4 mackó, akik még várják, hogy "arcot öltsenek". :) Nemsokára mutatom őket is. A színvilágban sok változás nem lesz. :)

Rég jártam erre...

Hmmmm.... Milyen régen volt már augusztus, amikor utoljára írtam.

Az úgy kezdődött, hogy szabin voltam, és semmire nem volt időm, legfőképpen arra nem, amire szerettem volna. Aztán elutaztunk rokonlátogatóba, kisgyerekekhez. Nekik munkálkodtam. Ezeknek nagyobb sikere lett, mint anno a Mr. Bean maciknak. :)

Varrtam a fiúknak autós párnát, Sárának eper alakút plüssből, pici Lottinak (6 hónapos) pedig egy csörgő kockát szintén plüssből. (Amit jól elméreteztem, szegény alig bírta megfogni a csöpp kis kezeivel.) Persze minden az utolsó utáni pillanatban készült el, így csak lopva, elalvás után tudtam fotózni, és van, ami kimaradt. A képek minőségéért előre is elnézést. :)

Találtam nagyon helyes szabásmintákat a neten. Egy "virágbaba" és méhecske párja - biztos ismerős. Úton a családhoz, az autóban akartam őket befejezni, amikor jött a felismerés: a nagy sietségben nem varrtam meg a méhecskék kezeit. :(
Így csak Fifi került új gazdájához:

Mostanában is ügyködtem azért. Bár, nem tudom, mi van velem. Annyi ötletem van, és félek belefogni, nehogy elrontsam. Mi ez a bátortalanság? Nem is értem. :)

Például kitaláltam, hogy a korábbi, különleges alakú képeslapok mintájára elkészítem a varrott változatokat. Aztán kis akadályba ütköztem. Az ötlet jónak tűnt, de megvalósítani nem is olyan könnyű. Túl aprók lettek a részletek, de ha nagyobbra csináltam volna, akkor meg ormótlanul nagy kulcstartók lettek volna. Hát, azért van még mit csiszolni rajtuk, de azért mutatom őket:

És a kedvenceim: a levendula párnácskák. És az illatuk?! Isteni!

Remélem, most nem lesz ekkora kihagyás. Mert készülnek a "boszorkánykonyhában" a dolgok. :)

Tacsi

Zyta kérésére készült, Tilda szabásminta alapján ez a (farkincával kiegészített) kis öleb.

Imádom az állatokat, különösen a kutyákat, macseszokat, de valahogy a tacskó fajtától sose voltam elájulva. És ez a varrott kis dög se tetszett. Amikor elkészült, mindenki hiányolta róla a farkincát, és valóban, a szabásminta szerint nincs neki (farkatlan a kutya, mit lehet tenni). Aztán Zyta is kérte, hogy egészítsem ki. És így farkastul már egészen ki vagyok vele békülve. Sőt, szerintem feldobja, hogy kordbársonyból készült. Na és a csokornyakkendő is hozzáad az amúgy is esetlen, de bájos figurához egy picit.

Szavak helyett: ő ilyen lett.

Nem szoktam ...

... ilyen jellegű blogbejegyzéseket írni (és nem is válik rendszeressé, ígérem), de most nézzétek el nekem. :)

Pénteken tényleg nagyon szomorú voltam, és hát, Lányok, vajon mi a legjobb gyógymód szomorúság ellen? Naná, hogy a vásárlás. Hát, jelentem, én már baromira vidám vagyok (a pénztárcám kevésbé). :) Nos, szombaton bevásárlótúrát csináltam a fővárosban. Konkrét tervekkel érkeztem, és ami még soha, de tényleg soha nem fordult elő velem, minden olyat sikerült beszereznem, amit szerettem volna. Őszintén, csúnya összeget sikerült elköltenem. :O Viszont nem bírtam ellenállni.

Kinéztem az Erzsébet körúton egy jó kis textiles boltot, és plüssért indultam. Szuper dolgok voltak, nézzétek csak, miket vettem:

És hogy mi készül majd belőle? Egyelőre titok. Pszt! ;)

Aztán benéztem a Rayherbe. Mesi volt olyan drága, és elővette nekem a dugi scrapbook papír készletet (Bo Bunny limitált széria). Hát ettől elájultok. (Én legalábbis igen. Azt a 3 papírt tudtam felsorolni a készletből, amiből nem kértem.)



És hogy még csilli-villi is. Hmmmmm...........





Aztán, mert nem lehet elég korán kezdeni a vásárlást, itt vannak a karácsonyi Bo Bunny-k:



És még egy kis ez-meg-az:

(Egy kis technikai megjegyzés. Össze akartam montázsolni-kollázsolni a képeket, de a Picasa valamiért csak annál a képnél engedélyezte, amit majd utolsóként mutatok. Nahát! És felteszem, nem ő volt a kuksi.)

A vásárlás végén persze megtudtam, hogy hamarosan megint akciók lesznek a Rayherben (azt hiszem aug. 14-én), szóval Lányok, hajrá, gyönyörűségek vannak. Én meg így jártam, amiért ilyen türelmetlen voltam. :)

Végül visszasétáltam az Üllői útra, és a Hobbyművészben meg a Meseboltban muszáj volt még anyagot vennem, mert akkor kisebb izomláz lett volna a kezemben, ha csak azt az egy zacskó plüsst cipelem keresztül-kasul a városon.

Összességében jó ki délelőtt volt, elűzte a szomorú gondolataimat néhány órára. Igazából azért mentem Pestre, mert egy kedves kérésre további két képeslapot kellett készítenem esküvőre, kísérőajándéknak, illetve nászajándék-tartónak. Íme:

Most meg marhára nincs kedvem dolgozni, ezért járt ennyit a szám. :)

A búcsú ...

... no, nem az enyém. :)

Úgy alakult, hogy sajnos a Kolléganőmmel (Barátnőmmel) e héten dolgoztunk együtt utoljára. 5 éve, tulajdonképpen napi 8 órában, és sokszor még az után is együtt voltunk, megosztottuk a munkát, a csajos dolgokat, és minden mást. Hát, furcsa lesz ezután.

Neki szerettem volna készíteni valamit emlékbe, amiről eszébe jutok. A képeslap most kevésnek tűnt, én nem vagyok a vásárlós ajándékok híve ilyen esetben, így nekiveselkedtem, hogy megvarrom azt a Tilda babát, amivel már régóta kacérkodtam. Nos, nem mondhatom, hogy hipp-hopp sikerült, sőt azt sem, hogy tökéletes lett, de talán a célját eléri: emlékezni fog majd rám, ha ránéz a baba girbe-gurba kezeire, kócos fütjeire, ... (A fényképezés után még egy nyakláncot is kapott a baba, fehér filcből és ékkövekből készült).

(A fotók sajnos esti lámpafénynél készültek, nem a legjobbak. Itt még a Picasa sem tudott csodát tenni. A lányka ruhája nem rózsaszín, csak a falam, ami előtt fotóztam, így ő is pasztell fényben úszik.)

És igen. Ez a búcsúzások hete. Egy másik barátnőm pedig szintén munkahelyet vált. Ő nem megy olyan messzire, csak egy másik irodába, de azért meghagyta, hogy a ma esti bulira szeretettel várja az ajándékokat. (Igaz, más jellegű ajándékot "rendelt", de azért remélem ennek is örül majd.)

Úgyhogy ma szomorú vagyok! :(

Párnák - másképp és egy elárvult, "már nem olyan sovány" maci

A hétvégén megint varrtam.

Találtam az egyik külföldi oldalon pillangó alakú párnákat. Mivel nálam a lepke elsődleges "mániának" számít, - annak ellenére is, hogy élőben nem rajongok értük, legfeljebb messziről csodálom a szépségüket - nem bírtam ellenállni. Sajnos, nem találtam meg újra az oldalt, de a szabásmintát már régebben letöltöttem, itt van:

Én azért nagyítottam rajta, mert ahogy kibogarásztam a szövegből (amit egyáltalán nem értek, de a muszáj nagy úr volt), kicsinek tűnt a pillangócska.

Az enyém ilyen lett:

Aztán. Az epres kulcstartók után nagyon izgatta a fantáziámat az eper alakú párna. Szerintem lehetne egy kicsit nagyobb, hogy tényleg díszpárna hatása legyen, de azért így sem rossz. Álomra hajtani a buksinkat rajta úgysem lehet, mert jó "dagira" tömtem, így inkább dekorációs célokat szolgál, esetleg apró kezek ölelgethetik. :)

Végül. Nem hagy engem nyugodni ez a "sovány medve"-téma. Megvarrtam a medve urat plüssből is. Így kicsit "hízott", de még mindig nem egy Gombóc Artúr. :)

További szép hétévégét mindenkinek! :)