2010. november 17., szerda

Hadd büszkélkedjek...

Hú, ez most hosszú lesz.

Először is, kaptam egy díjat, méghozzá Évától. Ez a díj már járt nálam egyszer, idén márciusban, akkor Sapimanótól kaptam meg, most pedig Éva tisztelt meg vele. Nagyon szépen köszönöm!

A szabályok a következők:

1. Köszönd meg, akitől kaptad.
2. Tedd ki a logót a blogra.
3. Linkeld be, akitől kaptad.
4. Add tovább további 7 blogosnak.
5. Linkeld be őket.
6. Hagyj náluk megjegyzést, értesítsd őket.
7. Árulj el magadról 7 dolgot.

Akkor leírtam magamról 7 dolgot, és most sokat gondolkoztam, milyen "újdonságokat" osszak meg Veletek rólam, merthogy sok minden azóta sem változott. Azért most megpróbálok "kitárulkozni". Újra...

1. Borzasztóan kíváncsi vagyok. Mindig mindent szeretnék tudni. Pont ezért a Húgom mindig ezzel ugrat, és neki én vagyok a "kombiné". Igen, szeretek mindnet tudni, és mindent megérteni, na. Amíg ez nem következik be, hiányérzetem van.
2. Utálok puszilkodni, bújni, nem vagyok egy kiscica-típus. Én vagyok a családban az ügyeletes "jégszikla". :) Mindemellett viszont nagyon tudok szeretni, csak én máshogy mutatom ki.
3. Nem vagyok sírós-pityergős-elérzékenyülős lány. Pedig érzékeny vagyok, erre a Halak csillagjegyem predesztinál, de én mások előtt szinte sosem sírok. (Kivéve tegnapelőtt, amikor Altaléna feltett a blogjára egy filmet egy oroszlánról, akit emberek neveltek fel, majd "hazaküldték" őt a saját környezetébe, és amikor 1 év múlva meglátogatták a nagy cicust a "szülei", az első pillanatban megismerte őket, és hihetetlen módon örült nekik, holott mindenki azt gondolta, nem ismeri majd meg ember gondozóit. - szóval, ha állatról vagy gyerekről van szó, azért tudok sírdogálni)
4. Szeretm a karácsonyi készülődést. Magát az ünnepet nem várom annyira, de a készülődést igen. Képes vagyok már nyáron kitalálni, hogy kinek mit ajándékozzak, a dekorációt, hogy miket fogok készíteni (képeslapok, karácsonyfadíszek, stb...). Aztán pesze sosem kezdem el időben, és mindig idő szűkében vagyok, de legalább az elképzelés megvan.
5. Mániámmá vált a blogokon való böngészés. Minden nap végigpörgetem a magyar és külföldi kedvenceket (vagyis Titeket), ami jó hosszú ideig tart, hiszen hosszú a sor... Folyton újdonságok, különlegességek után kutatok, mert nekem nem jó a "hagyományos", én mindig valami különlegesre vágyom. (Na igen, a kíváncsiság. Ronda öregasszony lesz belőlem, úgy látom.)
6.Beszélgetek a macskáimmal, és a fixaideálom, hogy ők értik is. Reggel, amikor egyedül készülődöm, és amikor ők két bunyó között rám sandítanak, vajon nem aludtam-e el, vajon csinálom-e a szokásos dolgokat (például az ő szépséges bundájuk simogatását, macsekok hosszú perceken át tartó ölelgetését), akkor megbeszélem velük a dolgokat, bármit, ami épp eszembe jut. Azért még nem vagyok gyogyós. (Remélem.) :)
7. Tegnap este rájöttem, miért szeretek én jobban képeslapokat gyártani, és miért nem megy a hagyományos scrapbook. Viszonylag kevés fényképem van, nem volt olyan sok megörökíteni való, a magamról készülteket pedig egyenesen száműztem (a blogon is és mindenhol azért van ez az egy, mert ezzel hosszú idő után megbékéltem). Másrészt pedig én a "cél nélküli" készítést nem szeretem. Tehát, ha nem egy egész albumról van szó, amit lehet lapozgatni, vagy nem olyan alkotásról, ami falra, asztalra kitehető. Ami csak a fióknak készül, ahhoz nem érzek inspirációt.

Na, hát ennyi rólam. Megint jól belelendültem. Gyorsan tovább is adom - virtuálisan mindnekinek, akit csak olvasok, de ha 7 embert kell választani, akkor - Timcsocának, Danettnak, Dorkának, Briginek (Altalenának), Sapimanónak, Vikinek (Niebla) és Merikának. Hogy miért nekik? Egyrészt mert köszönöm a sok kedves, bíztató szót, amiket nekem írnak itt a blogon (és másutt), másrészt, mert csodálatos alkotásaik mindig ösztönöznek, ötlet adnak, isnpirálnak. Köszönöm!

Másodszor, képzeljétek, a szaloncukor formájú lapot látva írt nekem Regina Easter, aki a megalkotója a formának, és feltette az én alkotásaimat is a The Cutting Cafe oldalára. Hihetetlen megtiszteltetés. Nagyon örültem neki.

Harmadszor pedig - aminek szintén nagyon-nagyon örültem - én nyertem a Yabo játékán, a karácsonyi képeslapokkal. Ezt szintén nagyon szépen köszönöm! :)

Ennyi jó hír után pedig ideje lenne, ha dolgoznék is egy kicsit! :)

8 megjegyzés:

  1. Óóó Zsófi köszönöm szépen a díjat! Imádom a munkáidat, olyan csodákat készítesz nekünk! Puszi

    VálaszTörlés
  2. Először is gratulálok, a cukros képeslapokhoz, és a sikerhez velük. Nekem is feltűnt, de még nem tudtam írni hozzájuk.A Yabo nyereményhez szintén, hiszen szuperek a képeslapok. És nem utolsósorban köszönöm a díjat, és nagyon kedves amit írsz.Igyekszem "megszolgálni" csak türelmet kérek, mert már én is írtam magamról (kétszer) nem tudom hogy tudok-e újat mondani még.Azért megpróbálom!

    VálaszTörlés
  3. Zsófi köszönöm szépen a díjat! Imádok hozzád járni, mert annyira különleges és egyedülálló dologokat készítesz!! Gratulálok a képeslap sikereidhez, méltón lehetsz a szépségeidre büszke! És gratulálok a yabo nyereményedhez is, tényleg pompázatos lapokkal nyertél! Mindig inspirál a munkád! A válaszaimmal igyekszem én is jönni, egyenlőre még keresem az időkibővítőt! (tegnap megérkezett a másik malacka is hozzán, szóval teljes a pörgés esténként...ami totál le is foglal :D)
    puszi!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szépen köszönöm, hogy gondoltál rám és megajándékoztál ezzel a díjjal!!!Puszi:)

    VálaszTörlés
  5. gratula a sok büszkélkednivalóhoz... tényleg van miért...

    VálaszTörlés
  6. De jó pont akkor találtam rá a blogodra amikor kapásból gratulálhatok is.Nézelődni meg még azt gondolom sokat fogok erre felé.

    VálaszTörlés
  7. Örülök Neked, "kreatívhit". Gyere minél többször! :)

    VálaszTörlés
  8. Nagyon szépen köszönöm a díjat, igazán nagy megtiszteltetés számomra :)

    VálaszTörlés