Nem szoktam ...

... ilyen jellegű blogbejegyzéseket írni (és nem is válik rendszeressé, ígérem), de most nézzétek el nekem. :)

Pénteken tényleg nagyon szomorú voltam, és hát, Lányok, vajon mi a legjobb gyógymód szomorúság ellen? Naná, hogy a vásárlás. Hát, jelentem, én már baromira vidám vagyok (a pénztárcám kevésbé). :) Nos, szombaton bevásárlótúrát csináltam a fővárosban. Konkrét tervekkel érkeztem, és ami még soha, de tényleg soha nem fordult elő velem, minden olyat sikerült beszereznem, amit szerettem volna. Őszintén, csúnya összeget sikerült elköltenem. :O Viszont nem bírtam ellenállni.

Kinéztem az Erzsébet körúton egy jó kis textiles boltot, és plüssért indultam. Szuper dolgok voltak, nézzétek csak, miket vettem:

És hogy mi készül majd belőle? Egyelőre titok. Pszt! ;)

Aztán benéztem a Rayherbe. Mesi volt olyan drága, és elővette nekem a dugi scrapbook papír készletet (Bo Bunny limitált széria). Hát ettől elájultok. (Én legalábbis igen. Azt a 3 papírt tudtam felsorolni a készletből, amiből nem kértem.)



És hogy még csilli-villi is. Hmmmmm...........





Aztán, mert nem lehet elég korán kezdeni a vásárlást, itt vannak a karácsonyi Bo Bunny-k:



És még egy kis ez-meg-az:

(Egy kis technikai megjegyzés. Össze akartam montázsolni-kollázsolni a képeket, de a Picasa valamiért csak annál a képnél engedélyezte, amit majd utolsóként mutatok. Nahát! És felteszem, nem ő volt a kuksi.)

A vásárlás végén persze megtudtam, hogy hamarosan megint akciók lesznek a Rayherben (azt hiszem aug. 14-én), szóval Lányok, hajrá, gyönyörűségek vannak. Én meg így jártam, amiért ilyen türelmetlen voltam. :)

Végül visszasétáltam az Üllői útra, és a Hobbyművészben meg a Meseboltban muszáj volt még anyagot vennem, mert akkor kisebb izomláz lett volna a kezemben, ha csak azt az egy zacskó plüsst cipelem keresztül-kasul a városon.

Összességében jó ki délelőtt volt, elűzte a szomorú gondolataimat néhány órára. Igazából azért mentem Pestre, mert egy kedves kérésre további két képeslapot kellett készítenem esküvőre, kísérőajándéknak, illetve nászajándék-tartónak. Íme:

Most meg marhára nincs kedvem dolgozni, ezért járt ennyit a szám. :)