Hát, elérkezett ez is. Az utolsó heti alkotó munka. Bevallom, nagyon élveztem hétről-hétre együtt csacsogni a többiekkel az oldalakról, lesni, várni a feladatokat, a többiek és persze Atyus alkotásait.
Az utolsó oldalam tulajdonképpen a sorban a 4. A jó és a rossz tulajdonságaim. Megpróbáltam egy mérleget az oldalra bűvölni, amivel szerettem volna „mérlegelni” a hibáimat és erényeimet. Kissé naivan (nagyképűen?) úgy ábrázoltam a jellemem, hogy a mérleg a jó tulajdonságaim súlya alatt „megrogyik”, és „lenyomja” a rosszakat. :) Ez persze csak vicc, de azért remélem, nem teljesen alaptalan. A tulajdonságok apró, kör alakú kommentcímkére kerültek, a worldle szófelhővel való mókázás után.
Mutatom:
Az utolsó oldalam tulajdonképpen a sorban a 4. A jó és a rossz tulajdonságaim. Megpróbáltam egy mérleget az oldalra bűvölni, amivel szerettem volna „mérlegelni” a hibáimat és erényeimet. Kissé naivan (nagyképűen?) úgy ábrázoltam a jellemem, hogy a mérleg a jó tulajdonságaim súlya alatt „megrogyik”, és „lenyomja” a rosszakat. :) Ez persze csak vicc, de azért remélem, nem teljesen alaptalan. A tulajdonságok apró, kör alakú kommentcímkére kerültek, a worldle szófelhővel való mókázás után.
Mutatom:
Részletfotók:
A tintázás (bónuszfeladat 1):
A bordó szín (bónuszfeladat 2):
A komment:
Felhasznált anyagok:
papír: BG - Origins, Marpa Jansen, Rives design karton
virágok: Prima, Rayher, Mini Blossoms, sk. Origins papírból kivágva
levelek: maradék Mikulásvirág feldarabolva, sk. Origins papírból kivágva
tinta: Memento - Rich Cocoa, Pretty Color - barna
egyéb: folyékony gyöngy, fekete farkasfog (szalag), gomb (BG - Eva), wordle betűfelhő
Végül pedig jön a „köszönöm” rész. És tényleg köszönöm Atyusnak, hogy „rávett” erre a sok szempontból nagyon inspiráló alkotásra. Nagyon jó volt látni, hogy a többiek számára mi az az 5 dolog, amitől azok vagyunk, akik. Rájöttem, hogy több dolgot kihagytam, és talán kicsit komolyan fogtam meg a kérdést.
Hogy stílszerű legyek, azzal zárom ezt a 6 hétnyi együtt-alkotást, hogy mi is az az 5 dolog, amit én ennek a kihívásnak köszönhetek:
1. elmúlt a „kezdő scrappes betegségem”, és nem sajnáltam semmit sem felhasználni az én kis albumkámhoz (még a kincsként őrzött Origins papírokat sem)
2. szembenéztem saját magammal, összegeztem, végiggondoltam, ki vagyok, hogyan jutottam el oda, ahol most tartok, és merre szeretném folytatni az utat
3. tettem egy jókora lépést a scrapbookozás művészetének tanulásában, eddig ugyanis csak egy teljes albumot készítettem, de abban rém kevés saját ötlet jelent meg, nem találtam a saját stílusomat (most elindultam a jó úton – legalábbis remélem)
4. kihívás volt számomra, hogy egy előre elképzelt, kigondolt koncepcióba hogyan tudom beilleszteni Atyus instrukcióit (még azt is megvalósítottam végül, amiről azt gondoltam először, hogy nem fog menni)
5. rájöttem, mennyire jó veletek beszélgetni – még ha csak virtuálisan is –, megosztani másokkal az alkotásokat, és hogy milyen remek emberek „járnak” ebbe a társaságba
És tényleg végezetül: köszönöm a rengeteg kedves hozzászólást, bíztatást, dicséretet. Mindannyiótoknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése