Ismét eltelt egy hét, és Atyus ezúttal azt adta feladatul, hogy a következő oldalpáron varrjunk, ragasszunk matricát, készítsünk saját kiegészítőt és mintalyukasszunk.
Egy kérdést is feltett Atyus a kihívással kapcsolatban. Én most megpróbálok mindent teljesíteni.
És akkor most jöjjön a kitárulkozás. Úgy döntöttem, ha már belevágtam ebbe a különleges – még saját magam felé is izgalmas – feladatba, nem fogok rejtett kommenteken titkolózni. Jöjjön, aminek jönnie kell.
Amikor legelőször elolvastam a kihívás címét, témáját, számomra az első feladat az volt, hogy meghatározzam, ki is vagyok, illetve milyen is vagyok. Csak így tudtam ugyanis eldönteni, hogy mi is a legfontosabb 5 dolog, személy, élmény, hatás, stb …, ami által ilyenné lettem. Nehéz feladat volt, úgy látszik, nem vagyok teljesen tisztában magammal.
Az első, akik eszembe jutottak, természetesen a Szüleim. Hiszen elsősorban miattuk lettem az, aki vagyok, egyáltalán – miattuk lettem. Hozzáteszem, mindez inkább Anyukám érdeme. Most már ugyanis lassan 14 éve, hogy Apukám csak odafentről követi a mi idelenti küzdelmeinket, örömeinket és bánatainkat. Na jó, a genetikát azért együtt hozták össze. :)
Anyukámnak köszönhetek rengeteg mindent. Tőle „tanultam” a kitartást, az erőt, az önzetlenséget, a türelmet – és még közel sem járok ahhoz, amilyen szeretnék lenni. Sok mindenben olyan, mint Ő.
És bár az albumba nem írtam bele, de a Húgom és a vele való kapcsolatom is hozzátett ahhoz, amilyenné váltam. Általa tanultam a türelmet (bár most lehet, hogy felszisszen, ha olvassa e sorokat – legalábbis igyekszem, na!), az önzetlenséget (néha önfeláldozást), a feltétel nélküli szeretet. Talán túlságosan is megpróbáltuk őt kompenzálni az élet okozta sebekért. (Egy 6 éves kisgyereknek nem szabadna átélnie az apukája halálát…)
Szóval szerintem a legfontosabb, ami nélkül nem lennék az, aki: a Szüleim.
Egy kérdést is feltett Atyus a kihívással kapcsolatban. Én most megpróbálok mindent teljesíteni.
És akkor most jöjjön a kitárulkozás. Úgy döntöttem, ha már belevágtam ebbe a különleges – még saját magam felé is izgalmas – feladatba, nem fogok rejtett kommenteken titkolózni. Jöjjön, aminek jönnie kell.
Amikor legelőször elolvastam a kihívás címét, témáját, számomra az első feladat az volt, hogy meghatározzam, ki is vagyok, illetve milyen is vagyok. Csak így tudtam ugyanis eldönteni, hogy mi is a legfontosabb 5 dolog, személy, élmény, hatás, stb …, ami által ilyenné lettem. Nehéz feladat volt, úgy látszik, nem vagyok teljesen tisztában magammal.
Az első, akik eszembe jutottak, természetesen a Szüleim. Hiszen elsősorban miattuk lettem az, aki vagyok, egyáltalán – miattuk lettem. Hozzáteszem, mindez inkább Anyukám érdeme. Most már ugyanis lassan 14 éve, hogy Apukám csak odafentről követi a mi idelenti küzdelmeinket, örömeinket és bánatainkat. Na jó, a genetikát azért együtt hozták össze. :)
Anyukámnak köszönhetek rengeteg mindent. Tőle „tanultam” a kitartást, az erőt, az önzetlenséget, a türelmet – és még közel sem járok ahhoz, amilyen szeretnék lenni. Sok mindenben olyan, mint Ő.
És bár az albumba nem írtam bele, de a Húgom és a vele való kapcsolatom is hozzátett ahhoz, amilyenné váltam. Általa tanultam a türelmet (bár most lehet, hogy felszisszen, ha olvassa e sorokat – legalábbis igyekszem, na!), az önzetlenséget (néha önfeláldozást), a feltétel nélküli szeretet. Talán túlságosan is megpróbáltuk őt kompenzálni az élet okozta sebekért. (Egy 6 éves kisgyereknek nem szabadna átélnie az apukája halálát…)
Szóval szerintem a legfontosabb, ami nélkül nem lennék az, aki: a Szüleim.
És szokás szerint néhány részletfotó - bizonyságul, hogy mindent teljesítettem:
Felhasznált anyagok:
papír: BG - Origins, Marpa Jansen (fehér), Rives design karton (amin a komment van)
mintalyukasztó: Martha Stewart, Opitec
virágok: Prima mini blossoms, Rayher
sk. dísz: hullámos szélű ollóval vágott "virágok"
egyéb: American Crafts stickers (levelek), pillangó matrica (Making Memories Embossing), folyékony gyöngy, "Say it in pearls" fehér gyöngyök
Remélem, nem szomorítottam el senkit, én sem vagyok az. :) Ígérem, a többi bejegyzésem vidámabb lesz…
Ez valami fantasztikusan szép lett!!!!
VálaszTörlésGyönyörű lett ez is! :) Nagyon inspiráló, várom a többit!
VálaszTörlésgyönyörűűűű:)))
VálaszTörlésHúú, még nem is irtam, pedig már megcsodáltam az oldalpárodat! Gyönyörűűűűűűűűűűűűű!!! Imádom a virágaidat, az gyöngyindákat, mindent! Jó érzékkel választotad ki a papírokat és a kiegészítőket is.. mesés album lesz!! :)
VálaszTörlés