Karácsonyi ajándékok

Hol is kezdjem?

Idén elhatároztam - jó időben - hogy (Anyukámat és a Hugomat kivéve) mindenki  kézzel készített ajándékot kap a Családban. Hogy hol csúszott össze minden, és lett hihetetlen rohanás a szép, csendes készülődésből... magam sem tudom. De ha végignézitek a most következő ajándékok sorát, talán kiderül, mi is volt az "elhavazódás" oka. És nyilván az sem segített, hogy mindennek november legvégén álltam neki.

Kezdem a sort azzal, hogy Unokatesóm arra kért, készítsek 20-25 darab mézeskalácsot (természetesen varrottat) és 3 csatos pénztárcát ajándékba. A 3-ból végül 5 tárca lett, és 20 mézi, de így is jó végignézni rajtuk.

Következzenek az én ajándékaim.

A gyerekek szülinapra két rénszarvast kaptak. A Praktika novemberi számában láttam a mintát, és muszáj volt elkészítenem őket. Flanel anyagot nem találtam, de talán valóban jobban mutatott volna valamilyen pihe-puha textilből. Éjszakázás volt a történetben, de azért megérte. :)

Keresztanyukámnak fotókocka készült - természetesen az unokákról. Régóta szerettem volna készíteni ilyet, aztán, amikor nekikezdtem, komoly fejtörést okozott. A mérete is, a díszítés is, a csomagolás is. Így készült - sk - doboz is a kockákhoz. A díszítés megint minimál-stílusú. Sikerül mindig olyan papírokat választanom, amihez nem tudok túl sokat hozzátenni. Gyönyörűek, úgy ahogy vannak.

Mutatok pár részletfotót is. (A képek miatt már most szabadkoznom kell, bizony éjszakáztam rendesen, és sokszor éjjel vagy hajnalban készültek. Nem mondhatom, hogy olyan tájt jók a fényviszonyok.)

Unokatesóimnak és Párjaiknak hasonló ajándék készült. A Lányok csatos neszesszert kaptak (illetve az egyiküké inkább szemüvegtok, de tulajdonképpen, aminek szeretné), a Fiúk pedig naptárat a Huncutokról. :)

Harmadik Unokatesómnak pedig egy ékszertartót készítettem. Rengeteg fülbevalója van, és még nyáron említette, hogy szeretné úgy tárolni őket, hogy láthassa mindet, egymás mellett, ne a dobozban összegubancolódott darabok szétválogatásával kelljen kezdenie a reggelt. Ekkor jött az ötlet egy fali fülbevalótartó elkészítéséhez. A kivitelezés már nem volt ilyen egyszerű. Megküzdöttem vele, és az eredménnyel sem vagyok teljesen elégedett. Azért remélem, hasznát veszi majd. :)

Megpróbáltam egyébként funkcionálisan megcsinálni az egészet. Az alsó akasztókra egyrészt nyakláncok lógathatók, mivel Ő nem nagy nyaklánc-rajongó, annál inkább imádja a fülbevalókat, így varrtam két apró organza tasakot, amiben a "hátul bedugós" fülbevalók tárolhatók.

Azt hiszem, semmit sem hagytam ki. Talán így már érthető, miért volt olyan sűrű a december. Ezúton is szeretném megköszönni Anettnak, Vikinek és Merikának a csodaszép karácsonyi lapokat, nagyon örültem nekik, és végtelenül szégyelltem magam, hogy én nem viszonoztam a kedvességüket. Ajándékot adni ugyanis imádok. Talán látszik... :)